"Már nem akartam megállítani az időt, hiszen tudtam, hogy nincsen hatalmam felette. És különben is, egyszer minden történet véget ér, csak sajnos van, amelyik hamarabb."
Sziasztok!
A szívem összetört, majd a történet végére, újra sikerült össze szednem a darabkáit. Na, de nem is akárhogy!
Azt hiszem, új kedvencet avattam 2020-ban.
Nem a Happy End után volt az első olvasmányom Riley Bakertől. Először az Utóirat: Elvittem az autót című novelláját olvastam, amit szó szerint, végig visítottam a nevetéstől.
Nem volt kérdés, már legelején tudtam, imádni fogom ezt a könyvet is. Az első lap elolvasás után, már tudtam.
Nagyon szeretem, ahogy az irónő ír, könnyedek és olvasmányosak az írásai és mindemellett muszáj megemlítenem, azt a humort, amit annyira jól hoz a könyveiben. Valami zseniális.
Fülszöveg:
Kisha Raids vagyok, évekkel ezelőtt balesetet szenvedtem, aminek következtében elveszítettem az emlékeim nagy részét. Mondjuk, mivel nem emlékszem rájuk, így olyan, mintha meg sem történtek volna… Ahh, nem, ez nem elég drasztikus! Tehát újra: évekkel ezelőtt egy tragikus baleset áldozatává váltam, aminek következtében nem csak az emlékeimet, de önmagamat is elveszítettem. Fojtogat az üresség, úgy érzem, nem találom a helyemet.
"– Mi az, amire vágysz?
– Csak szeretném visszakapni az elveszett emlékeimet. Mi több, újra akarom élni őket!
– Biztos, hogy ez az, amire vágysz?"
Igent mondtam, azonban jó pár dologgal nem számoltam.
Mit tennél, ha előre tudnád, hogy el fogod veszíteni azt a személyt, aki újraírta a jövődet? Beletörődnél, vagy küzdenél a sorsotok ellen?
“Egyszer minden történet véget ér, csak sajnos van, amelyik hamarabb.”
Könyvadatok:
300 oldal, puhatáblás
ISBN: 9786155668739
A történetről egy kicsit bővebben:
Na jó, azt sem tudom, hogy hol kezdjem, annyira izgatott vagyok, ennek a blogbejegyzés írása közben. Mély lélegzet, egy... kettő.. és három.
Szóval, kezdjük a legelején. Főszereplőnk Kisha, akinek pár évvel ezelőtt autóbaleste volt, és olyan súlyos sérüléseket szerzett, hogy elvesztette egy csomó emlékét. Olyan emlékeket, amikről tudja, hogy fontos részét képezték az életének, de sehogy sem tudja felidézni őket.
A lányt, egy nap behívatja házsártos főnöke az irodájába és közli vele, hogy esélyt kap bizonyítani és fejezze be azt a napló történetet, amit a főnöke véletlenül megtalált, a lány cuccai között.
Kisha nem túl lelkes, pedig nagy lehetőség lenne ha befejezné a történetet, de a lány sajnos nem emlékszik, milyen Happy Endet szánt az általa megalkotott szereplőknek, sőt abban sem biztos, hogy a történet, tényleg kitalált történet lenne-e. Vajon Kisha, naplót írt volna, a balesete előtti időkben?
Történetünk, akkor kezd igazán bonyolulttá válni, amikor a lány nagyszájú legjobb barátnője Avery, egy jósnővel lepi meg születésnapjára. Kisha, nem hisz ebben az egészben, de azért kíváncsi, mit fog jósolni neki abból a bizonyos üveggömbből a jósnő. Esemény, eseményt követ, majd Kisha egy elhamarkodott kívánság utóhatásaként, a múltban találja magát, ahol valóra válhat az, amire mindig a legjobban vágyott. A múltjának megismerésére.
Nagyon tetszett maga a történet dinamikája és az, hogy az időutazásról szólt. Ki nem szeretne vissza menni a múltba, és változtatni pár dolgon.
Kisha kap egy újabb esélyt és meg is próbál vele élni. Jó volt látni, ahogy küzd azért, hogy megváltoztassa az események végkimenetlét, küzdött azért, hogy még több ideje maradjon a nagymamájával, azokkal az emberekkel, akik már nem részesei az életének. De, mint mindenki sejtheti, a sorsot nem lehet megváltoztatni. Aminek meg kell történnie, az úgy is megfog.
Kisha, sorsa Derick, nekik találkozniuk kellett és meg kellett ismerniük egymást a múltban. A lány kétségbeesetten próbált rá jönni a miértekre. Miért pont ő?
Derick, imádnivaló. Persze, csak a maga módján. Igazi rossz fiú, akibe minden lány szerelmes titokban. Ő az iskola császára, kicsit klisés karakter, de valahogy az írónő annyira szerethető karakterré tette őt ebben a történetben. Nagyon a szívemhez nőttek szereplőink. Végre, kaptam egy könyvet, ahol egyik karakter sem idegesített, sem a mellékszereplők, sem a főszereplők közül. Mindenkinek, meg van a maga szerepe A Happy End utánban.
Kisha és Derick szerelme pedig, egy olyan körforgást indít el a történetben, amire a könyv olvasója nem is számít. Riley Baker pedig, elhitet mindent az olvasóval.
Elhittem, tényleg, hogy ennyi, de az utolsó pillanatba bevitt csavar, na az totálisan meglepett. Így nem érhet valami véget!
A Happy End után, néhol összetörte a szívemet, együtt zokogtam Kishával. Néhol pedig, hatalmas vigyort csalt a képemre. Az idei évem nagy felfedezettje Riley Baker, akinek könyveit bátran merem ajánlani a fiatalabb korosztálynak és az idősebbeknek is. Történetei kortalanok, viccesek, szerethetők és rengeteg erőt lehet meríteni könyvei karaktereiből.
Kedves Riley, köszönöm szépen a bizalmat és a lehetőséget. Kíváncsian várom, a többi könyvedet és A Happy End után befejezését!
Értékelésem: 5/5*
Kedvenc idézeteim:
"Varázslat egy másodperc alatt történhet, ha találkozol a történeted főhősével. Valakivel, akinek a jelenléte értelmet ad a tiédnek. Nem minden szerelem ugyanolyan. Nem mindegyik indul nagy lánggal és nem mindegyiknek a lángja ég a végsőkig. A mi lángunk azonban már akkor meggyúlt, amikor belépett azon az ajtón és kitöltötte az űrt a szívemben."
"Megérkeztél az életembe. Az időutazásban ugyan nem hiszek, de a lélekvándorlásban igen. Szerintem, ha valakiknek egyszer az egyik életükben nem sikerül egymásra találniuk, akkor a következő életükben újra találkozni fognak. És ez így megy egészen addig, amíg újra meg nem találják egymást. Amíg be nem teljesül az egész. A sorsunk mindig utol fog érni bennünket. Miért akarnánk tenni ellene?"
Megjegyzések
Megjegyzés küldése