Guillaume Musso: Egy párizsi apartman

 Sziasztok!

A Park kiadó jóvoltából egy újabb, Musso regényt hoztam el nektek. Musso zseniálisan ír, nem tudom
elégszer hangsúlyozni, ahogy azt sem, hogy mindig is elfogult vagyok a műveivel. Mindig tartogat számomra valami tanulságot vagy meglepetést, mindegyik könyve. Nem történt ez másképp, most sem.

Tartalom:

Párizs, ​egy zöldellő fasor végén megbúvó műteremlakás.⁣

Madeline azért bérelte ki, hogy félrevonuljon, és kipihenje magát. Egy félreértés miatt azonban a fiatal londoni rendőrnő mellé betoppan Gaspard, az emberkerülő író az Egyesült Államokból, aki magányt keres az íráshoz. Nincs más választásuk, mint néhány napig osztozni a lakáson.⁣

A műhelyt még mindig áthatja korábbi tulajdonosa, a híres festő, Sean Lorenz színek és fények iránti szenvedélye. A művész, aki képtelen volt talpra állni, miután a kisfiát meggyilkolták, egy éve halt meg, három festményt hagyva maga után, amelyeknek nyoma veszett. A festő páratlan tehetsége és tragikus sorsa nem hagyja nyugodni Madeline-t és Gaspard-t, akik közösen erednek a remekművek nyomába.⁣

Ahhoz azonban, hogy megfejtsék Sean Lorenz valódi titkát, saját démonaikkal kell megküzdeniük egy drámai nyomozás során, amely örökre megváltoztatja az életüket.⁣

Guillaume Musso Franciaország első számú kedvence, regényeit több mint 40 nyelvre fordították le. Művei a világ minden táján vezetik az irodalmi sikerlistákat, kiadók és filmproducerek versengenek értük.

Adatok:

Kiadó: Park kiadó

ISBN: 9789633556856

Oldalszám: 352

A könyvet, itt tudjátok beszerezni

Véleményem:

Azért is lett kiemelkedő olvasmány számomra az Egy párizsi apartman, mert egy jól ismert Musso karakter életútját követhetjük tovább. Madelinet már jól ismertem Az angyal hív című könyvből, így igazán különleges karakterrel kapcsolódhattam be, a folytatásba. Madeline egy rendőrnő, aki úgy érzi pályát tévesztett és Párizsba menekül, hogy egy röpke pillanatra hátra hagyja a múltját. Itt egy véletlen találkozást követően, hozza az élet össze a mogorva íróval Gasparddal, és új történet veszi kezdetét.

Röviden a történet  arról szól, hogy Gaspard és Madeline egy adminisztrációs hiba miatt ugyanazt a  varázslatos műteremlakást veszi ki Párizs szívében. Mindkettőjüket elvarázsolja a lakás egykori tulajdonosának művészete. Sean Lorenz különleges tehetségű festő volt, aki egy családi tragédia után már nem festett többet. Halála után csak egykori ügynöke hisz benne, hogy létezik még három Lorenz festmény, és Madeline-re bízza, hogy találja meg neki. Madeline és Gaspard elszánt nyomozásba kezdenek, de hamar kiderül, hogy nem csak a festményeket kell megtalálniuk, hanem valami sokkal komolyabb ügy is van a háttérben. A nyomozás során a két főszereplőnek önmagával is számot kell vetnie és újra átgondolni, hogy miként szeretnének élni, de ehhez meg kell küzdeniük a démonjaikkal.

A történet nagyon erősen indít, amin meg is lepődtem. Mindjárt bele is vágott az író a történet közepébe, majd ahogy haladt előre a cselekmény kicsit belassított. Ez nem is volt hátrány, én cseppet sem bántam, ugyanis ezeknél a részeknél ismerkedhettem meg a titokzatos Sean Lorenzzel és annak különleges művészetével. Az író szokásához híven, mesterien bánik a szavakkal és a cselekmény leírásokkal. Mintha én is ott letten volna, láttam volna Lorenz képeit és alkotásait, pedig a művész csak a regény lapjain létezik. Csak egy agyszülemény, de olyan valósan ábrázolt, hogy már-már az összes alkotást elképzeltem, és megálmodtam amit Lorenz alkotott. Nem értek a képzőművészethez és nincs is jártasságom a témában, de Musso gondoskodott róla, hogy érdekeljen és utána is nézzek a témának. Tetszett, hogy vezetett az író a történetben. Beszippantott, magába rántott. Együltő helyemben elolvastam, mind a 352 oldalát.

Mint mindig, most sem csak egy nyomozós könyvet kaptam, hanem annál jóval többet. A könyv sokszínűséget jelzi a különböző témák felsorakoztatása. Továbbá olyan témákkal foglalkozik az író, mint a gyász, az öngyilkosság és a gyermekek iránti vágy. És mindez zseniálisan van felépítve, amolyan Mussosan.

Összességében egy igazán csavaros, bravúros könyvet foghattam a kezembe, ami akár az előzmény könyve nélkül is olvasható. Továbbra is állítom, hogy Guillaume Musso egy zseni, mondhat bárki bármit.

Értékelésem: 4/5*